A rómaiak az ókor legnagyobb építőmestereiként voltak ismertek. A római építészeti tervek szépségét és egyediségét még mindig csodálják az egész világon, ezért nevezzük „klasszikus korszaknak”. A római építészet a világ különböző építészeti stílusaiból, – például az etruszk, a perzsa, és elsősorban a görög építészetből származó hatásoknak volt kitéve. Azonban gyakorlatias gondolkodásmódjuk és az új technikák kreatív tervekkel való kombinálásának képessége segített nekik abban, hogy feledhetetlen monumentális építményeket építsenek fel, amelyekből még ma is inspirálódunk!
Tudtad, hogy cégnevünkben a „Roemer” kifejezés a római építészetre utal? Ennek apropójából úgy gondoltuk, hogy ez a cikk szóljon a római építészetről és annak lenyűgöző sajátosságairól!
A római építészet sajátosságai
A görög idők hatásai
A rómaiak csodálták a görög építészetet, ahogyan a görög szobrokat és festményeket is. A legtöbb építészeti részlet, amelyet a római kor épületein látunk, jelentős kölcsönhatásban áll a görög építészettel.
Az egyik legfontosabb jellemző, amelyet a rómaiak a görög építészettől átvettek, a klasszikus rendek – dór, ión és korinthoszi – használata.
Római építészeti újítások
A legforradalmibb építőipari újítások némelyike a római korban történt. Hihetetlen, de ezen újítások közül sok még ma is használatban van. A görögök elsősorban az egyszerű építészetre összpontosítottak; míg a rómaiak teljes mértékben az építmény pompájára és esztétikájára koncentráltak. Gyakorlatilag a nagy belső terek iránti igény vezetett ezekhez a forradalmi újításokhoz.
1. Római beton
A római beton feltalálása nélkül a csodálatos római épületek egyike sem lett volna lehetséges. Ez a beton nagyon hasonlított a ma használt portlandcementhez. A cementkeverék hamut és meszet tartalmazott. Ez a beton könnyű volt, olcsó, és vízzel összekeverve, majd megszárítva bármilyen formába önthető volt.
A római épületek többsége vastagabb falakkal rendelkezett, mivel egy belső és egy külső téglából készültek, a belső teret pedig római beton és törmelék keverékével töltötték ki.
Ennek a csodálatos újításnak az alkalmazását a római Pantheonban láthattad először.
2. Boltívek
Bár a boltíveket és a boltozatokat nem a rómaiak találták fel, azonban idealista és inkább gyakorlatias hitük miatt képesek voltak felfedezni a teljes felhasználását és alkalmazását. A rómaiak rájöttek, hogy az ívek másképp kezelik a terhelést, mint az oszlopok és a lapos gerendák.
A boltív kerek alakjának kialakítása lehetővé tette számukra, hogy az oszlopokat, más néven pilléreket nagyobb távolságokra helyezzék el. Ez segített nekik a nagyobb fesztávolságok megépítésében, valamint az ívek közötti üres terek miatt a kő felhasználásának csökkentésében.
Az ívek elképesztő használatát a római vízvezetékeknél is alkalmazták.
3. Boltozatok
Gondoltad volna, hogy a rómaiak egyszerűen úgy hoztak létre boltozatokat, hogy a köríveket egy egyenes vonal mentén vízszintesen megfeszítették? Így a tetejükön íves boltívet hoztak létre. Ez az érdekes újítás leginkább Diocletianus palotájában látható, amely több mint 30 méter hosszú. A hordó boltozat másik példája a legendás római amfiteátrumokban látható.
4.Kupolák
A kupolák a római építészet szerves részét képezték. Nem sokkal azután, hogy felfedezték a boltívek megfelelő használatát, a rómaiak hatékonyan kezdték használni a kupolákat az építkezésekben. Ez befolyásolta őket abban, hogy hatalmas belső tereket hozzanak létre, amelyek nem igényeltek semmilyen tartógerendát azzal együtt, hogy zökkenőmentes kilátást nyújtottak az egész környezetre.
A mai napig a Pantheon maradt a legnagyobb, nem alátámasztott betonkupola, amelyet az egész világon építettek!
5. Római utak
Nem a rómaiak voltak az elsők, akik utakat építettek, de rendkívüli gyakorlatiasságuknak köszönhetően az útrendszerük sokkal erősebb volt, mint a mai. Nagyon kiterjedt úthálózati rendszerük volt, amely a kisebb városokat a fővárosukkal kötötte össze.
Az utakat a lehető legegyenesebben építették, hogy lehetővé tegyék a hadsereg és a kereskedők könnyű mozgását. Emellett az utakat úgy építették, hogy ellenálljanak az esőnek, a fagynak, az árvíznek, és szinte egyáltalán nem igényeltek javítást.
A római építészet érdekességei
A római építészet hatalmas hatással volt a későbbi építészeti stílusokra, például a reneszánszra és a barokkra. Alapjait a görög építészet inspirálta, de a rómaiak új technikákat és megoldásokat fejlesztettek ki.
Íme néhány érdekesség:
- A Colosseum a római építészet egyik legikonikusabb épülete. A 70-es években épült, és azóta is a világ egyik legnagyobb és legelismertebb amfiteátruma. Képes volt akár 50.000 embert is befogadni, és elsősorban gladiátorharcokat, valamint állatviadalokat tartottak itt.
- A Pantheon az egyik legjobb példája a római építészet mérnöki bravúrjainak. Az épület kerek kupolája a világ legnagyobb betonkupolája volt az ókorban, és a mai napig is a legnagyobb betonkupola, amelyet építettek. A kupola közepén egy lyuk található, amely a fényt engedi be, és amelynek átmérője megegyezik a kupola alapjának átmérőjével.
- Az ókori Róma városa híres volt a termae nevű nagy közösségi fürdőházairól. Ezek a fürdőkomplexumok több szinten különböző hőfokú fürdőket, szaunákat, tornatermeket és egyéb rekreációs területeket tartalmaztak. A fürdőzés és a társalgás fontos szerepet játszott a rómaiak mindennapi életében.
Ez csak néhány érdekesség a római építészetről, ami gazdag és sokszínű történelmi hagyatékot jelent számunkra. A rómaiak újításaiknak és mérnöki képességeiknek köszönhetően olyan épületeket hoztak létre, amelyek még ma is lenyűgözik az embereket.
Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.
