A gótikus építészet XI-XIV. század között, az érett középkorban virágzott, ennek nyomaival egész Európában találkozhatunk. Ha a gótikáról beszélünk, először mindenkinek a kecses, ólomüveggel díszített katedrálisok jutnak eszébe, nem véletlenül.

Gótikus építészet – Az érett középkori építészet legfontosabb ismérvei

Az érett középkor és a gótika

Ahogyan azt már a román építészet kapcsán kifejtettük, a középkor kezdetét a Római Birodalom bukásához, a végét pedig Amerika felfedezéséhez kötjük.

A korai középkort az érett középkor követte, a XI-XIV. században a román építészetet felváltotta a gótika. Ennek az építészeti stílusnak Franciaország volt a bölcsője, éppen ezért akkoriban francia stílusként ismerték.

Miután egész Nyugat-Európát meghódította, a 16. századig virágzott, majd a reneszánsz építészet váltotta fel, amely Firenzében bontakozott ki.

Román-kori építészet – A kora középkori építészet legfontosabb ismérvei

 

A gótikus építészet jellemzői

Az építészet legfőbb feladata továbbra is a templomépítés maradt, ám a súlypont a templomokról és a kolostorokról a székesegyházakra tevődött át. A székesegyházak többnyire három-, ritkábban öthajósak.

Az építőmesterek a tömör falak helyett a könnyed támszerkezetet választották, a templomok világosak lettek, karcsú pillérekkel, magas terekkel és bordás boltozatokkal.

A gótikus stílus a függőleges irányt hangsúlyozza, a fénnyel elárasztott tereket nagy festett üvegablakok díszítették.

Kulcselemei:

  • Ólomüveg ablakok – A festett üvegablakok, melyek gyakran örökítettek meg bibliai jeleneteket, a gótikus templomokban és katedrálisokban állandó elemek voltak. A nagyon magas, ívelt vagy ovális ablakok feladata az volt, hogy a lehető legtöbb természetes fényt engedjék be a belső terekbe.
  • Hegyes boltívek – Az építészek magas, vékony, hegyes boltozatot terveztek, melyek kiemelték a mennyezet magasságát, az ég felé mutatva.
  • Bordás boltozatok – A lekerekített tető megtámasztására bordázott boltozatokat, vagy egymással párhuzamosan elhelyezett, íves boltozatokat kezdtek használni, ezek nagyobb stabilitást nyújtottak.
  • Részletgazdag díszítés – A gótikus építészet rendkívül részletgazdag, gyakoriak a díszes oszlopok, a díszlécek, a szobrok, a csúcsok, a tornyok és vízköpőkkel is több helyen találkozhatunk.

Kövess minket Facebook oldalunkon is >>

Az ókori világ 7 csodája – Az ókori építészet remekei

A gótikus építészet jellegzetes épületei Európában

A nyomát számtalan kastélyon és palotán felfedezhetjük, mégis a hatalmas európai katedrálisok mutatják meg leginkább a gótikus építészet szépségét.

A Chartres-i katedrális a francia gótikus építészet egyik legszebb példája, ám a legnépszerűbb kétségkívül a Notre Dame, itt koronázták császárrá Bonaparte Napóleont 1804. december 2-án.

Aki körbe szeretné járni Európa legszebb gótikus stílusban épített katedrálisait, annak az alábbi épületek mindenképpen bakancslistások.

  • Szent István katedrális (Stephansdom) Bécs
  • Burgos katedrális
  • Reims-i katedrális
  • Milánói katedrális
  • Sevilla-i katedrális
  • York-i katedrális
  • Párizsi Notre Dame
  • Kölni dóm
  • Santa Maria del Fiore
  • Chartres-i katedrális

A római építészet sajátosságai

Gótikus építészet Magyarországon

Hazánkban a gótikus építészet a 13. század második felében kezdett meghonosodni és a 16. század elejéig virágzott.

Kezdetben francia, majd német mesterek munkájának köszönhetően készültek a gótikus stílusban tervezett épületek. Fontos terjesztője volt a ciszterci rend, majd a ferencesek és domonkosok építettek gótikus stílusban templomokat és kolostorokat.

A hazai épületek méretüket és kialakításukat tekintve jóval szerényebbek európai társaiknál, ráadásul a török megszállás alatt nagy részük elpusztult. Amelyik mégis megmaradt, azt később átépítették, vagy a restaurálás során elveszítette alakját és jellegzetes gótikus jegyeit.

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom késő gótikus stílusban épült a 14. század második felében, de a 19. század végén jelentős átépítésen esett át. Ez a templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai képviselője.

Gótikus várépítészetünk legjelentősebb emlékei a budai királyi várpalota középkori maradványai, a visegrádi Fellegvár, a Királyi Palota (illetve a késő román kora gótikus Salamon-torony), valamint a diósgyőri ugyancsak királyi vár romjai.

 Érdekelnek az építészeti korszakokkal kapcsolatos érdekességek? Olvasgass nálunk bátran még a témában!

 

Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.

Emailt írok nektek >>