A reneszánsz Olaszországban alakult ki a késői középkorban, majd hamarosan meghódította Magyarországot, ezután pedig egész Európát. A művészeti irányzat természetesen az építészeten is éreztette a hatását, a reneszánsz építészet nyomait jelentős épületeken fedezhetjük fel hazánkban is.
A késői középkor és a reneszánsz
A gótikus építészetet a 15. század elején felváltotta a reneszánsz építészet, amely a közép-itáliai Toszkánában alakult ki. Itália reneszánsz építészetében a kora reneszánsz a 15. század végéig tartott, legjelentősebb központja Firenze volt. Innen terjedt át Itália más területeire, majd a 16. század kezdetén behálózta Európát.
A reneszánsz alapelv szerint az ember a Földön keresse a boldogságot, legyen boldog, amíg él, élvezze az életet.
A reneszánsz építészet jellemzői
Az egyházi építészet mellett hangsúlyos szerepet kapott a világi építészet is. Paloták, kastélyok, polgári bérházak, villák, városházak, egyetemek, könyvtárak, színházak, kórházak, terek; valamint templomok és kolostorok adtak feladatot az építészeknek.
A reneszánsz építészet főbb jellemzői a vízszintes irány hangsúlyozása, az egyensúly, az egyszerű szépség, a tiszta felépítés és a szimmetria.
- A világi építészetben tükör és teknőboltozatot alkalmaztak, a homlokzatot nyers kővel vagy négyszögű, faragott kővel díszítették.
- Félemeletet az alacsonyabb, alárendelt helyiségeknél építettek, kis ablakokkal.
- Az erődítményeknél megjelenik az óolasz, majd újolasz bástya.
- Díszítőelemként kőbábos korlátot, attikát, akantuszleveleket, puttókat, stukkót, mennyezetkazettákat, rozettákat és loggiát is alkalmaztak.
A reneszánsz az antik római építészet tagozatait veszi át és fejleszti tovább, homlokzattagozásban – az ókorhoz hasonlóan – az oszloprendek szerepe alapvető. Az oszlopok, pilaszterek és párkányok mellett fontos eszköz a nyílás-keretezés is.
Reneszánsz stílusú épületek Európában
Oroszországban a reneszánsz a 15. század végétől a 17. század közepéig tartott, a legjelentősebb reneszánsz emlék a Moszkva folyó partján emelkedő magaslaton fekszik. A Kreml Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttese, Oroszország kulturális és hatalmi központja és uralkodóinak és döntéshozóinak székhelye. Építése III. Iván cár idején kezdődött.
Németországban a reneszánsz a 16. század elején kezdődött, az új stíluselemek feltűnése az első időszakban még eléggé véletlenszerű volt. A reneszánsz építészet egyik legjelentősebb képviselője a heidelbergi várkastély volt, Heidelberg városának jelképe.
Ahogyan a legtöbb európai országban, úgy Angliában is a 16. században kezdődött a reneszánsz, a korai időszakban a kastélyoknak sajátos típusa alakult ki. Erősen megbontott alaprajz és tagolt tömegforma jellemezte őket, az angol reneszánsz kastélyok korai típusának egyik legismertebb képviselője a Wollaton Hall.
Franciaország építészetét a 16. században a Loire-menti nagy kastélyok építése jellemezte. Amikor I. Ferenc elfoglalta Észak-Itália egyik legjelentősebb városát, Milánót, a hódítók közvetlen kapcsolatba kerültek Itália kultúrájával, így a reneszánsz építészet elemeivel is. Párizsban a nemességet magával ragadta a királyi udvar ízlése, a reneszánsz stíluselemek Franciaországban is domináltak.
Gondoljunk csak a Loire völgyében található Blois királyi kastélyra, ami 7 francia király és 10 francia királynő rezidenciája volt. A kastély stílusa, és a benne található 35.000 mű élethűen szemlélteti a reneszánsz udvart és hétköznapi életet.
Reneszánsz építészet Magyarországon
A reneszánsz a magyar történelem egyik legnehezebb korszakát kísérte végig, a magyarországi reneszánsz építészet az itáliai és német reneszánsz mintákat követő, elsősorban külföldi mesterekhez kötődő építészeti stílus- és korjelenség volt.
Hunyadi Mátyás udvarában Európában az elsők között jelent meg az érett reneszánsz építészet a 15. században, a stílus két évszázadon át volt jelen a magyarországi művészetben. Mátyás király udvarából jutott el Európának ebben a régiójában máshova is az irányzat.
Mátyás király uralkodása a magyarországi művészet történetének legfényesebb korszakai közé tartozik, a gótikus művészettel szemben a teljesen új, a bontakozóban lévő itáliai reneszánsz művészet felé fordult.
Sajnálatos módon kevés jelentős emléke maradt meg a kornak, a magyar reneszánsz korai szakaszának legfontosabb emlékei a budai királyi palota, a visegrádi királyi palota, a simontornyai vár, az esztergomi Bakócz kápolna, a gyulafehérvári Lázói kápolna és a sárospataki vár.
Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.
Kiemelt kép: Kristóf-Zöld Eszter
