A reneszánsz Olaszországban alakult ki a késői középkorban, majd hamarosan meghódította Magyarországot, ezután pedig egész Európát. A művészeti irányzat természetesen az építészeten is éreztette a hatását, a reneszánsz építészet nyomait jelentős épületeken fedezhetjük fel hazánkban is.

A késői középkor és a reneszánsz

A gótikus építészetet a 15. század elején felváltotta a reneszánsz építészet, amely a közép-itáliai Toszkánában alakult ki. Itália reneszánsz építészetében a kora reneszánsz a 15. század végéig tartott, legjelentősebb központja Firenze volt. Innen terjedt át Itália más területeire, majd a 16. század kezdetén behálózta Európát.

A reneszánsz alapelv szerint az ember a Földön keresse a boldogságot, legyen boldog, amíg él, élvezze az életet.

A reneszánsz építészet jellemzői

Az egyházi építészet mellett hangsúlyos szerepet kapott a világi építészet is. Paloták, kastélyok, polgári bérházak, villák, városházak, egyetemek, könyvtárak, színházak, kórházak, terek; valamint templomok és kolostorok adtak feladatot az építészeknek.

A reneszánsz építészet főbb jellemzői a vízszintes irány hangsúlyozása, az egyensúly, az egyszerű szépség, a tiszta felépítés és a szimmetria.

  • A világi építészetben tükör és teknőboltozatot alkalmaztak, a homlokzatot nyers kővel vagy négyszögű, faragott kővel díszítették.
  • Félemeletet az alacsonyabb, alárendelt helyiségeknél építettek, kis ablakokkal.
  • Az erődítményeknél megjelenik az óolasz, majd újolasz bástya.
  • Díszítőelemként kőbábos korlátot, attikát, akantuszleveleket, puttókat, stukkót, mennyezetkazettákat, rozettákat és loggiát is alkalmaztak.

A reneszánsz az antik római építészet tagozatait veszi át és fejleszti tovább, homlokzattagozásban – az ókorhoz hasonlóan – az oszloprendek szerepe alapvető. Az oszlopok, pilaszterek és párkányok mellett fontos eszköz a nyílás-keretezés is.

Gótikus építészet – Az érett középkori építészet legfontosabb ismérvei

Reneszánsz stílusú épületek Európában

Oroszországban a reneszánsz a 15. század végétől a 17. század közepéig tartott, a legjelentősebb reneszánsz emlék a Moszkva folyó partján emelkedő magaslaton fekszik. A Kreml Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttese, Oroszország kulturális és hatalmi központja és uralkodóinak és döntéshozóinak székhelye. Építése III. Iván cár idején kezdődött.

Németországban a reneszánsz a 16. század elején kezdődött, az új stíluselemek feltűnése az első időszakban még eléggé véletlenszerű volt. A reneszánsz építészet egyik legjelentősebb képviselője a heidelbergi várkastély volt, Heidelberg városának jelképe.

Kövess minket Facebook oldalunkon is >>

Ahogyan a legtöbb európai országban, úgy Angliában is a 16. században kezdődött a reneszánsz, a korai időszakban a kastélyoknak sajátos típusa alakult ki. Erősen megbontott alaprajz és tagolt tömegforma jellemezte őket, az angol reneszánsz kastélyok korai típusának egyik legismertebb képviselője a Wollaton Hall.

Franciaország építészetét a 16. században a Loire-menti nagy kastélyok építése jellemezte. Amikor I. Ferenc elfoglalta Észak-Itália egyik legjelentősebb városát, Milánót, a hódítók közvetlen kapcsolatba kerültek Itália kultúrájával, így a reneszánsz építészet elemeivel is. Párizsban a nemességet magával ragadta a királyi udvar ízlése, a reneszánsz stíluselemek Franciaországban is domináltak. Gondoljunk csak a Loire völgyében található Blois királyi kastélyra, ami 7 francia király és 10 francia királynő rezidenciája volt. A kastély stílusa, és a benne található 35.000 mű élethűen szemlélteti a reneszánsz udvart és hétköznapi életet.

Román-kori építészet – A kora középkori építészet legfontosabb ismérvei

Reneszánsz építészet Magyarországon

A reneszánsz a magyar történelem egyik legnehezebb korszakát kísérte végig, a magyarországi reneszánsz építészet az itáliai és német reneszánsz mintákat követő, elsősorban külföldi mesterekhez kötődő építészeti stílus- és korjelenség volt.

Hunyadi Mátyás udvarában Európában az elsők között jelent meg az érett reneszánsz építészet a 15. században, a stílus két évszázadon át volt jelen a magyarországi művészetben. Mátyás király udvarából jutott el Európának ebben a régiójában máshova is az irányzat.

Mátyás király uralkodása a magyarországi művészet történetének legfényesebb korszakai közé tartozik, a gótikus művészettel szemben a teljesen új, a bontakozóban lévő itáliai reneszánsz művészet felé fordult.

Sajnálatos módon kevés jelentős emléke maradt meg a kornak, a magyar reneszánsz korai szakaszának legfontosabb emlékei a budai királyi palota, a visegrádi királyi palota, a simontornyai vár, az esztergomi Bakócz kápolna, a gyulafehérvári Lázói kápolna és a sárospataki vár.

 

Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.

Emailt írok nektek >>

Kiemelt kép: Kristóf-Zöld Eszter