A historizmus, mint építészeti stílus Európára és Észak-Amerikára volt leginkább jellemző a 19. század második felében. Az elmúlt korok építészeti stílusainak formáit és motívumait használta fel, ötvözve a korszerű technológiával és szerkezetekkel. Bár leginkább az építészetben jelentkezett, nyomot hagyott az iparművészetben, a festőművészetben és a színművészetben is. Melyek a historizáló építészet főbb jellemző? Melyek azok a hazai épületek, amelyek ma is magukon viselik a stílusjegyeket? Építészettörténeti sorozatunkat folytatva most a historizáló építészetet vesszük górcső alá.
A historizmus kialakulása
A historizmus, ahogyan azt már említettük, a XIX. század második felében terjedt el, ám stílustörténeti szempontból megkülönböztetik egymástól a romantikus historizmust (átmeneti stílusok az 1770-es évektől, teljesen kialakult 1840-től 1870-ig), a szigorú historizmust (1870–1890) és a késői historizmust (1890 után). A szecesszió megjelenésével azonban a historizmus nem köszönt le, az állami és egyházi építkezésekben még ezután is alkalmazták.
A historizáló építészet jellemzői
A historizáló építészet a reneszánsz, a barokk, a gótika és a román építészet stílusjegyeit használva igyekezett a múltat megidézni, igazodva a modern igényekhez. Mivel ezek a formajegyek jelentősen elegyedtek egymással (gyakran úgy is, hogy egymással össze nem illő elemek keveredtek), igen eklektikus lett az eredmény.
Az építészettörténészek úgy fogalmaznak, hogy a historizmus kezdeti szakaszát a stílustiszta másolás jellemezte, ezután inkább az eklektika vált uralkodóvá. Sőt, a historizmus és az eklektika fogalmát szinte lehetetlen egymástól elkülöníteni.
- A historizáló építészet célja volt, hogy romantikus, érzelmeket kiváltó hangulatot teremtsen.
- A reneszánsz építészet formáit, díszítőelemeit is felhasználták, néha keverve a gótikus elemekkel, pl. csúcsíves ablakokat, boltozatokat és tornyokat építettek palotákba és kastélyokba.
- Az épületeknek új funkciókat is adtak, például a lakóépületek mellé melléképületeket építettek a cselédek elhelyezésére.
- A házak gyakran a természeti környezetbe illeszkedtek, és a tájjal harmóniában épültek.
- A korábbi szimmetriát felváltotta az aszimmetria, különösen a vidéki épületeknél.
- Téglát, követ és fát használtak, de megjelentek a vasvázas épületek is.
Angliában a historizáló építészetre remek példa a Strawberry Hill, a Fonthill Abbey és a Londoni Kristály Palota, Franciaországban pl. Lyonban a városháza és a székesegyház is a historizáló építészet remekei. A historizáló építészet a 19. században Németországban nem csak építészeti stílus volt, hanem társadalmi és politikai kifejezőeszköz is. Célja a nemzeti büszkeség és a történelmi örökség hangsúlyozása volt.
Historizáló építészet Magyarországon
A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig volt meghatározó, a romantikával párhuzamosan jelent meg. Emblematikus jelképe a Duna-parton megépült, 268 méter hosszan elnyúló Parlament, amely az építése korában a világ egyik legnagyobb épületének számított. A Parlament mellett a korszak legnagyobb építkezése a budai királyi palota átépítése és bővítése volt.
Kiemelkedő hazai példák a historizmus építészetére:
- Károlyi-kastély, Parádsasvár
- Károlyi-kastély, Füzérradvány
- Nádasdy-kastély, Nádasdladány
- Wenckheim-kastély, Szabadkígyós
- Andrássy-kastély, Tiszadob
- Schossberger-kastély, Tura
- Festetics-kastély, Keszthely
A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére (az első világháborúval) korszaka lezártnak tekinthető.
Olvasd el, miről szólt a romantikus építészet >>
Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.
Kiemelt kép: Fortepan / Korner Veronika
