A román kori építészet az V-X. század között, a kora középkorban virágzott, ennek nyomaival Európában, így Magyarországon is találkozhatunk. Számos templomunk, kolostorunk és várunk őrzi a nyomát ennek az építészeti stílusnak.
Román-kori építészet – A kora középkori építészet legfontosabb ismérvei
A középkori építészet
A középkor kezdetét 476-tól, a Római Birodalom bukásától számítjuk, végét az 1492-es évszámhoz, Amerika felfedezéséhez kötjük. A középkor az európai történelem középső korszakát jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Szakaszai: a korai középkor (V-X. század), az érett középkor (XI-XIV. század), és a késői középkor (XV. század). A korai középkorra a román, az érettre a gótikus, míg a későire a reneszánsz építészeti stílus jellemző.
A középkori művészet két nagy korszakra bontható: a korai azaz „sötét” középkorra (5-9. század) és a virágzó, azaz „világos” középkorra (10-13. század).
Tudtad? Bár „sötét középkor” néven emlegetik, a középkori matematikai és fizikai ismeretek fejlődésével az építészetben is komoly változások mentek végbe.
A román kori építészet jellemzői
A román kori építészet egész Európában elterjedt, legszebb alkotásai a korabeli templomok és várak voltak. Az épületek vastag falakkal, kicsi, lőréshez hasonlító ablakokkal és a félköríves ajtókkal épültek.
A templomok egyházi rendeltetésük szerint püspöki székesegyházak, katedrálisok, dómok, városi vagy falusi egyházközségek plébániatemplomai vagy szerzetesrendek kolostorral kapcsolódó templomai voltak.
A falusi templomok egyhajósak, míg a katedrálisok három, vagy öt hajósak voltak, a templomokhoz torony és keresztelő kápolna is tartozott. A kolostorok közvetlenül kapcsolódtak a templomok oldalához. A román stílusú szobrászat, festészet és kézművesség minden erejét a templomok díszítésére fordította.
A középkori várakat nehezen megközelíthető helyekre (pl. sziklákra, hegyormokra) építették. Kis alapterületű, többszintes toronyépületek voltak, melyek védekezésre szolgáltak, a lakótoronyban a vár ura lakott. Körülötte gazdasági épületek és szállások kaptak helyet, illetve kápolna és főúri palota. A vár területét megerősített kőfalak, árkok és sáncok vették körül, bejáratát kaputorony védte.
A román kori építészet jellegzetes épületei Európában
- Durhami székesegyház (Anglia)
- Speyeri dóm (Németország)
- Wormsi dóm (Németország)
- Cluny templom (Franciaország)
- Saint-Philibert templom (Franciaország)
- Pisai dóm (Itália)
Érdekesség: Aki Pisában jár, általában a ferdetornyot keresi fel elsőként a Csodák terén, pedig a térnek négy meghatározó építménye is van: a dóm, a ferdetorony, a keresztelőkápolna és a temető.
Román kori építészet Magyarországon
Magyarország román stílusú építészete a 11. század elejétől virágzott, ekkor indult meg Magyarországon a nagyarányú egyházi építészet. A román építészet 1241-1242. évi tatárjárással lezárult.
Számos helyen találkozhatunk román stílusú építészeti emlékekkel, a legismertebb, máig fennmaradt templomainkat a bencés és cisztercita szerzetesrendek építették. Vannak gazdagabb, díszesebb építészeti stílusban emeltetett, illetve puritánabb templomok is.
A román építészet hazai példái:
- Székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika
- Pécsi, egykori székesegyház (a 19. sz.-ban átépítve)
- Pannonhalmi bencés apátsági templom
- Jáki egykori bencés apátsági templom
- Zsámbéki egykori premontrei kolostor
- Nagybörzsönyi Szent István-templom
- Ócsai egykori premontrei kolostor
A román kori világi építészet kiemelkedő példái a cseszneki vár (amit a tatárjárás után, a 13. század végén építettek) és a füzéri vár, amely hazánk egyik legelső vára volt.
Érdekelnek az építészeti korszakokkal kapcsolatos érdekességek? Olvasgass nálunk bátran még a témában!
Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.
