Az ókori építészet csodái között számos kiemelkedő remekkel találkozhatunk, az ókori világ hét csodáját – bár napjainkban már csak egy látogatható – sokan a mai napig a legjelentősebb építészeti alkotásoknak tartják.
Az ókori építészet főbb pillérei
Mezopotámia építészetére a monumentális alkotások, paloták, templomok és a hatalmas városfalak voltak jellemzőek. Az ókori Mezopotámia legjelentősebb építészeti emléke az Istar-kapu.
A kínai kultúrában a legjelentősebb építészeti alkotások a paloták és a templomok képviselték a vallásokat a fővárosokban és nagyvárosokban, míg vidéken a kolostorok védelmezték a körülöttük élőket.
Az ókori építészet emblematikus emelvényei Egyiptomban az istenek tiszteletére emelt templomok és a monumentális sírépítmények, míg a lakóházak és a paloták elvétve maradtak fent, hiszen többségük fából, vagy agyagból készült.
A perzsa építészetben megtalálhatóak a paloták és a sziklasírok is. A perzsa építészet legjelentősebb emléke a perszepoliszi palotaegyüttes, jellegzetes emlékei a Naks-i-Rusztám-i sziklasírok.
Elmondható, hogy az ókori építészet igen színes és változatos volt, az építmények még napjainkban is lenyűgözik az építészeket. Az eszköz- és géphasználatnak köszönhetően nem csak az anyagok és díszítések, de a méretek is igen feltűnőek voltak.
Ókori építészet és az ókori világ 7 csodája
Az ókori világ hét csodája az ókor hét legismertebb építménye, melyekről először a szidóni Antipatrosz írt az i. e. 2. században. A műben az alábbi impozáns építmények szerepelnek.
Epheszoszi Artemisz Templom
A görög templomot Artemisznek, a vadászat és a vadállatok istennőjének szentelték. Igazi építészeti különlegesség, hogy a templomot 120 éven át építették, míg végül i.e. 550 körül elkészült.
A fehér márványból épült 55 méter magas és 361 méter hosszú templom közepén Artemisz istennő szobra állt. Sajnálatos módon i.e. 356. július 21-én a templomot felgyújtották és bár később újjáépítették, végül a földdel tették egyenlővé. Néhány maradványa megtekinthető a British Múzeumban.
Babiloni Függőkertek – Szemirámisz Függőkertje
Szemirámisz Függőkertjét egyes feltételezések szerint II. Nabukodonozor babiloni király építtette feleségének i.e. 600 környékén. A beszámolók szerint a többszintes kert meghaladta a kor építészeti színvonalát. Bár a létezésére nincs bizonyíték, az ókori építészet 7 csodája közül ez az egyik legrejtélyesebb.
Halikarnasszosz Mauzóleuma
A Halikarnasszoszi Mauzóleum i.e. 353-350 körül épült. Miután Mauszólosz perzsa király meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia úgy határozott, hogy épít számára egy fényűző síremléket.
A mauzóleum alsó szintje húsz méter magas volt, a második szinten harminchat görög oszlop állt, míg a négy oldalát görög művészek díszítették szobrokkal. A mauzóleum vesztét a 15. században földrengés okozta, utolsó darabjait Budrum várának építéséhez hordták el.
Alexandriai Világítótorony
Az Alexandriai Világítótorony i.e. 280-247 között épült Pharosz szigetén Knidoszi Szósztratosz, a kor neves építészének tervei alapján. A világítótorony a tengerészeknek mutatott utat a kikötőhöz, akkoriban ugyanis a kereskedelem miatt kulcsfontosságú volt a tengeri közlekedés.
A háromszintes világítótorony a 120-140 méteres magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt, ám több földrengés is súlyosan megrongálta, míg Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére.
Gízai nagy piramis
Az ókori építészet kiemelkedő alkotása a gízai nagy piramis, amelyet Kheopsz fáraó síremlékeként építették több mint 20 éven keresztül.
Ez a piramis az egyetlen a hét csoda közül, ami máig fennmaradt Antipatrosz listájáról. I.e. 2560 körül épült, és igazi bravúr, hogy 2,3 millió mészkő téglából állt. A 146,5 m magas piramis a legmagasabb emberi kéz alkotta építmény volt a világon 3800 éven keresztül.
Rhodoszi Kolosszus
A Rodoszi Kolosszust i.e. 292-280 között építették, a görög isten, Héliosz hatalmas szobra Rodosz városa fölé emelkedett.
A szobor bronzból és vasból készült, a hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i.e. 226-ban. A leomló szobor széttört darabkáit sosem rakták össze újra, ám még nyolcszáz évig ott hevertek továbbra is érintetlenül.
Olimpiai Zeusz szobor
Az ókori építészet remekét, azaz a Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i.e. 432 környékén. A cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült ülő szoborról egykor úgy tartották, “ha Zeusz felállna, elérné a templom tetejét”.
Míg egyesek úgy tartják, hogy a szobrot elhurcolták Konstantinápolyba, ahol egy tűzben megsemmisült, addig mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben.
Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.
