Mivel rajongunk az építészetért, blogunkon gyakran írunk a különféle építészeti korszakok sajátosságairól, legyen szó az ókori római, a reneszánsz vagy éppen a gótikus építészetről. A rokokóról érthetetlen módon kevesebb szó esik, pedig a barokk és a klasszicizmus korát összekötő rokokó építészet virágzott a 18. században Európában.
Rokokó & Európa
A rokokó stílus (vagy késő barokk) nagy népszerűségnek örvendett a XVIII. században, az egyik legjelentősebb épülete a Versailles-i kastély, amelyet XIV. Lajos uralkodása alatt építettek. A kastély díszített fala és mennyezete, a gazdag bútorzat, illetve a kertekben található szökőkutak és szobrok mind erről az irányzatról árulkodnak.
Tudtad? XV. Lajos korában megerősödött a gazdagság, ami magával hozta a nagyobb kényelem és luxus igényét. Az, hogy az új stílus általánossá vált az udvarban, Madam Pompadour, a király kegyencnője nevéhez köthető.
Franciaország mellett a rokokó építészet másik fontos központja Németország volt, de Ausztriában, Olaszországban és Oroszországban is elterjedt az irányzat. Az épületek gazdag díszítéssel rendelkeztek, a belső terekben a finom részletek domináltak.
A rokokó építészet legfőbb jellemzői
A rokokó építészet az építészeti művészeti stílusok egyik jellegzetes irányzata, melyet a barokk stílus utódjaként tartanak számon. Legfőbb jellemzői a könnyedség, a díszítettség és a játékosság. Miért érdemes tudni az építészeti irányzatról?
- Bár a rokokó a barokkból született, kifinomultabbá, könnyedebbé teszi a díszítéseket
- Neve a francia rococo – kagylódísz szóból ered
- A szimmetria és a monumentalitás helyett a könnyedség és az aszimmetria kerül előtérbe
- Az épületek díszítése gazdagabb és bonyolultabb, mint a korábbi stílusokban
- A kis kastélyok, vidéki kéjlakok belső kialakítása kerül fókuszba, a kor tipikus lakóhelyisége a boudoir és a szalon.
- A falakat freskók, stukkók és aranyozott díszítések borítják
- Az épületek homlokzatain görbe vonalak és kacskaringós motívumok jelennek meg
- A belső terek nagy hangsúlyt kapnak
- Az irányzatot a boldogság és öröm hirdetése jellemzi
A rokokó Magyarországon a Rákóczi-szabadságharc leverése utáni évtizedekben terjedt el, mint a főúri-középnemesi kastélyok és udvarházak gyakori stílusa. A káprázatos termekben hangversenyeket, operaelőadásokat, dalesteket tartottak. A rokokó irodalom a kései barokk és a felvilágosodás tendenciáival egy időben alakult ki, legfőbb tárgyköre az epekedő szerelem, amihez finom erotika társul.
Ismertebb rokokó épületek
- A würzburgi püspöki palota
- Balthasar Neumann: a würzburgi hercegérseki palota
- Volt Fehérkereszt Vendégfogadó Budapesten a Batthyány téren
- Esterházy-kastély, Fertődön
- Matthäus Daniel Pöppelmann: a drezdai Zwinger a würzburgi Sólyom-háznál
- Hotel de Soubise
- François Cuvilliés: Amalienburg (a müncheni Nymphenburg-palota parkjában)
- François Cuvilliés: a müncheni Residenz színháza
- ún. Reiche Zimmer (gazdag termek) a müncheni Residenz-ben
- Katalin-palota, Szentpétervár
Amikor a 19. században a rokokó hanyatlani kezdett, felváltotta a neoklasszikus stílus, azonban a rokokó még napjainkban is inspirációt nyújt az építészeknek.
Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.