Korábban már írtunk blogunkon a barokk építészet pazar díszítéseiről és bonyolult formáiról, ahogyan a rokokó könnyed, játékos vonásairól is. Most a klasszicista építészet jellemzőit vesszük górcső alá, amely – látni fogjuk – sokkal inkább az egyensúlyt és a nyugalmat, valamint a tiszta és egyszerű alaprajzokat részesíti előnyben.
A klasszicista építészet kialakulása
A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak, amely főként az ókori görög-római alkotások szabályait, hagyományait tartja követendő példának. Neve a latin classis ‘osztály’ szóból ered, és bár a klasszicizmus bölcsője Róma volt, a legnagyobb fejlődését Franciaországban élte.
A klasszicizmus jellemzői
Amíg a barokk és a rokokó legfőbb jellemzői közé a túldíszítettség tartozott, addig a klasszicista építészet sokkal inkább az egyensúlyra törekedett. Az íves vonalak helyét az egyenes vonalak vették át, vízszintes tagoltsággal és a szigorú arányokkal. Az épületeken antik görög díszítményeket, timpanont helyeztek el, az épületek tagolásához a görög-római építészet elemeit, főként a dór, ion és korinthoszi oszloprendet alkalmazták.
Az épületeket szimmetrikusan kialakított homlokzatok, harmonikus egyensúly és gondosan mérlegelt arányok jellemzik. Egész Európában az antik templomok mintáját követték, még a múzeumok, színházak építésénél is.
Érdekesség, hogy nem csak a kor épületeire, de bútoraira is a formai egyszerűség, az arányosság, a szimmetria és a mértéktartás jellemző.
A barokk és a rokokó után háttérbe szorult az egyházi építészet. Legfontosabb feladat a lakások építése lett, amelyeknél a fényűző pompa helyét a lakályosság és a kényelem vette át. A palotaszerű építmények helyett soklakásos városi bérházak épültek, melyeknek a korábbinál kisebbek és alacsonyabbak lettek a helyiségei. A hagyományos középületek mellett különféle közigazgatási és kormányzati épületek, bíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak és múzeumok épültek.
Megkezdődött a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás, emellett a klasszicizmus idején történtek először kísérletek épületgépészeti (fűtési, szellőztetési, világítási) problémák megoldására, valamint a vas- és vasvázas szerkezetek bevezetésére is.
A klasszicista építészet főbb képviselői a Párizsban épült Panteon, a Zeusz isten athéni szentélyét mintázó Madeleine-templom, a Carousell és a Place de Gaulle téri Diadalív. Ebben a stílusban épült a londoni British Museum, a washingtoni Capitolium és a szentpétervári Izsák székesegyház.
A klasszicista építészet Magyarországon
Hazánkban Európa nyugati részéhez képest egy kicsit később, a 19. század elején kezdett kibontakozni a klasszicizmus, és az 1850-es évekig volt uralkodó ez a stílus. A magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakjai Hild József és Pollack Mihály, legfontosabb alkotása a Magyar Nemzeti Múzeum.
A kor egyházi építészetének kiemelkedő emléke az esztergomi bazilika, az egri főszékesegyház és a debreceni református nagytemplom. A kertekkel körülölelt kastélyok közül a dégi Festetics-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély, a csákvári Esterházy-kastély kiemelkedő klasszicista építmények. Az egyházi épületek és kastélyok mellett számos lakóház, kúria, villa, illetve megye- és városháza őrzi nyomát az egykor virágzó klasszicizmusnak.

Láthatjuk, hogy a klasszicizmus igen nagy változást hozott az építészetbe, de így lesz majd a következő építészeti korszak beköszönténél, a romantikánál is. Erről írunk majd következő építészettörténeti írásunkban.
Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.