A hazai kastélyok között szép számmal találunk romos épületeket, melyek egykor fényűző pompában élték a mindennapokat, ám vannak olyan kastélyok is, amelyek immár felújított állapotban várják a látogatókat, méghozzá rendhagyó kiállításokkal, VR élményekkel, gyerekbarát programokkal. Mi azonban még ezeknél is jobban kedveljük azokat a történeteket, amelyek ezekhez az épületeknek a múltjához kapcsolódnak. A következő 5+1 magyar kastély a hazai építészettörténet legendáival ajándékoz meg bennünket.
5+1 magyar kastély a hazai építészettörténet legendáival
Vajon melyik hazai kastélyt nevezték el a legendás „Ördöglovasról”? Melyiknek a kertjében sétálgatott Sisi, vagy éppen Beethoven? Tarts velünk, ezeket a történeteket te is szeretni fogod.
Kövess minket Facebook oldalunkon is >>
Wenckheim-kastély, Szabadkígyós
Az Ybl Miklós által tervezett, német neoreneszánsz stílusú ókígyósi Wenckheim-kastélyt Wenckheim Krisztina és Wenckheim Frigyes építtette 1875 és 1879 között, méghozzá házasságkötésük alkalmából. Az 1890-es évek végén úgy tartották, hogy a kastély kényelem és pompa tekintetében a legstílusosabb épület az országban.
Wenckheim Krisztina külön kérése volt, hogy az épületnek annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, és annyi szobája, ahány hét van egy évben. Ennek megfelelően a szabadkígyósi kastélynak 365 ablaka, 52 szobája, 12 bejárata és 4 épületrésze van.
Az igen tehetős Wenckheim család egykor színes társasági életet élt a szabadkígyósi Wenckheim-kastély épületében. A legendás magyar kastély fogadótermei, könyvtárszobája, ebédlője és 30 vendégszobája lenyűgözte a családot, és a kastélyba látogató vendégeket. A kastély fénykorát sajnos beárnyékolta a II. világháború, a gróf és családja 1944 augusztusában Bécsbe menekült. Műemléki helyreállítására 2019 és 2022 között került sor.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Sándor–Metternich-kastély, Bajna
A Gerecse keleti lábánál fekvő Bajna település legmagasabb pontján áll a hazai klasszicista építészet kiemelkedő alkotása, a Sándor–Metternich-kastély, vagy más néven az Ördöglovas kastélya.
A mai épület helyén már a 15. század végén egy nemesi udvarház állt, majd 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért a bajnai birtokot. Esztergom vármegye alispánja az 1720-as években építtette a birtokra a kastélyt. Fia, Mihály barokk kastéllyá bővíttetett, unokája, Antal idejében pedig falképekkel díszítették.
Sándor Móric, „az Ördöglovas” 1823-ban édesapja, Sándor Vince császári és királyi kamarás halálakor örökölte meg a bajnai kastélyt, majd ő döntött úgy, hogy kapjon klasszicista stílust az épület.
Móric leendő felesége, Metternich Leontine egy korszerűen felszerelt és modernebb kastélyt álmodott meg. A megvalósításhoz a kor jeles szakembereit hívta segítségül. A belső terek megújítására Alessandro Sanquirico-t kérte fel, aki a milánói Scala díszlettervezője volt. A kastély építészeti egységének kialakítása pedig Hild József tervei alapján készült.
Sándor Móric vakmerő lovas volt, hajmeresztő lovasbravúrjairól vált híressé vagy inkább hírhedté. Az őrült grófot nem érdekelte sem a saját, sem az állatok testi épsége, kocsikat ugratott át, vagy éppen a kastélya erkélyéről vetette magát a mélybe lovastul.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nádasdy-kastély, Nádasdladány
Nádasdladány környékén már a 14. században is voltak a Nádasdy családnak birtokai, az 1500-as évek skót és angol kastélyainak mintájára tervezett épület helyén 1851-ben még csak egy kisebb kúria állt. Ekkor Nádasdy Lipót volt a birtok tulajdonosa, fia, Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona 1868-ban kötöttek házasságot, és közösen álmodták meg a kastély minden részletét.
Az alapkövet 1873-ban még együtt rakták le, azonban Zichy Ilonát idejekorán, mindössze 24 évesen elvitte a kolerajárvány. Ferenc soha többé nem nősült meg, a kastély termeit pedig pontosan úgy rendezte be, ahogyan azt feleségével elképzelték.
Szerelmüket az is bizonyítja, hogy közös hálószobát terveztek a soktornyos, magastetős épületben annak ellenére, hogy akkoriban ez közel sem volt megszokott. Az épületet az 1900-as évek elejéig építtette a Nádasdy család. A kastély műszaki felszereltsége egészen kiváló volt, vízvezeték- és csatornahálózat mellett előbb gázvilágítás, majd villanyvilágítás volt benne, ráadásul az épületben beszélőcső-hálózat is működött.
A magyar kastély emellett azért is különleges, mert a Nádasdy család a közeli nádasban bújtatta IV. Bélát a tatárjárás idején.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Károlyi-kastély, Füzérradvány
A füzérradványi Károlyi-kastély története egészen a 16. századig nyúlik vissza, ekkor építette Réthey Péter a mai kastély elődjét. 1686-ban I. Lipót király báró Károlyi Lászlónak adományozta az uradalmat. A kastély így a Károlyi család uradalmi gazdasági központjaként és rezidenciájaként működött.
A füzérradványi kastélyban ma is ott áll az az asztal, amelyen 1711-ben Károlyi László fia, gróf Károlyi Sándor aláírta a szatmári békét.
Magyarország egyik legnagyobb kastélyát 1860 és 1870 között Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban. Gróf Károlyi Ede ragaszkodott egy nyolcszögletű torony megépítéséhez is, amelynek Károlyi címeres zászló lobogott a tetején. Fia, Károlyi Ede, és felesége, gróf Apponyi Franciska igazi reneszánsz otthonban kívánt élni, ennek megfelelően az udvari oldalon márványfolyosót hoztak létre. Az épület belső tereibe reneszánsz és késő reneszánsz műtárgyakat, bútorokat, kárpitokat és porcelánokat vásároltak.
Később a Károlyi-kastély szállóként is működött, ehhez László fia, István ragaszkodott, így a kastélyt át kellett alakítani, hogy megfeleljen új funkciójának. István gróf szenvedélyes vadász volt, a kastély falait állatbőrök, és trófeák díszítették.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Brunszvik-kastély, Martonvásár
Martonvásár a török idők után a Beniczky család birtokában állt, majd Mária Terézia Brunszvik Antalnak adományozta a birtokot és vele a grófi címet. 1783-ban a gróf halála után Martonvásárt és a birtokot idősebb gyermeke, Brunswick Antal örökölte, ahová később fia, Ferenc építette a Brunszvik-kastélyt. A magyar kastély építése 1783–1785 között zajlott.
Az egyszintes barokk kúriát Brunszvik Ferenc az 1820-as években klasszicista stílusban alakította át, majd az 1870-es évi neogótikus átépítéskor érte el mai külsejét. Brunszvik Antal és fia Ferenc a kastély köré hatalmas 70 hektáros parkot épített, közepén tóval, egzotikus fafajokat, például: cédrusokat, mocsári ciprusokat, platánokat ültettek. A parkon átfolyó Szent László patakot felduzzasztva kis szigetet hoztak létre.
A gyönyörű angolkert magát Beethovent is megihlette, aki szívesen időzött a kastélyban. A világhírű zeneszerzőt a táj szépsége mellett a család hölgy tagjaival kötött barátsága vonzotta ide, akiket zongorázni tanított.
Beethovent a legfiatalabb lányhoz, Bruszvik Jozefinhez állítólag gyengéd szálak fűzték, erre utal az Emlékmúzeumban őrzött 14 szerelmeslevél.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Gödöllői Királyi Kastély
A Gödöllői Királyi Kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk műemléke. Eredetileg a Grassalkovich nevet viselte, széleskörű ismertségre azonban csak Sisi és I. Ferenc József királyi rezidenciájaként tett szert.
Egészen a 18. századig nyúlik vissza a gödöllői kastély meséje, amikor Grassalkovich Antal (Mária Terézia bizalmasa) 1730 táján belevágott a fényűző családi lak kialakításába. A tervrajzokért Mayerhoffer András, a kor egyik legismertebb barokk-rokokó építőmestere felelt. Előbb a díszterem és a főúri lakosztályok készültek el, utána az istálló és a szénpadlás következett, majd 1745-re a római katolikus templom is felépült.
Grassalkovich Antal sajnos nem élhette meg, hogy a kastélyt teljes pompájában lássa. Munkáját örökösei folytatták, egészen a család kihalásáig. A kiegyezés évében az épület a magyar állam tulajdonába szállt. Az ifjú királyi pár, I. Ferenc József és Erzsébet koronázási ajándékként kapták meg.
Sisi mindig is meleg szívvel gondolt magyarországi birtokukra, mely hosszú évtizedeken át szolgált nyári rezidenciaként az uralkodói család számára.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Fontos számunkra, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes ár és a magas minőség továbbra is a védjegyünk maradjon. Ennek érdekében örömmel válaszolunk minden olyan felmerülő kérdésre, amely segíti az árajánlat pontos elkészítését, illetve a közös munkát.
